Kirakó készlet házilag - egyedi ötlet fotókockából

írta és készítette: Dor

Nagyon szeretek saját készítésű ajándékokat adni, nem csak felnőtteknek, gyerekeknek is. Külön jó pont nálam, ha az ajándék nem csak mutatós, de gyorsan, könnyen összeállítható is.  Most a gyerekeim leptem meg, saját kirakóst kaptak, amit Yabo fotókockákból készítettem. Kicsit tartottam tőle, hogy a nagylánynak már nem lesz annyira élvezetes, de ő pont olyan boldogan rakosgatja, nézegeti, mint a legkisebb, csak őt jobban lekötik az apró részletek. 

Nagyon egyszerű volt a koncepcióm, 6 kockát készítek, és digitális scrapbook oldalakat hívatok elő 13*18-as méretben. Bárki könnyedén készíthet ilyet, az ingyenesen letölthető Gimp fényképszerkesztő program, valamint a neten fellelhető ingyenes scrap készletek (freebie néven lelhetők fel) segítségével, vagy akár simán a kedvenc fotóinkból is összeállíthatjuk.  

 

A Yabo kockákat a leírás szerint összeragasztottam, a széleit fehér akrillal lefestettem, hogy ne legyen feltűnő az illesztés. A fényképeket feldaraboltam és ráragasztottam a kockákra. Ennyi.

Mindössze arra kell figyelni, hogy egy kockára csak egy darab kerüljön ugyanabból a képből! ;)

 

Boldogan játszanak vele a gyerekek, a nagyoknak minden oldaláról eszükbe jut a történet, és mesélnek, amit a kicsi tátott szájjal hallgat. Sokkal több ez, mint egy sima bolti kirakós!

 

Jó alkotást!

Dor

Keresztelőre emlékezünk fotókockával

Csongor keresztszüleinek terveztem ajándékot adni. Közben eldöntöttem, kollázsolni fogok, méghozzá fotókockát! Így a kollázsolt fotókockát készítettem el a Keresztszülőknek.
Szépen elővettem minden alapanyagom, válogattam, tervezgettem, majd elkezdtem alkotni. A végeredmény teljesen más lett, mint ahogy szerettem volna, de talán ennek így is kellett történnie! :)
A két kocka teljesen egyforma, csak Csongor szerepel a képeken.

Felhasználtam:
yabo fotókocka, fehér akril festék, rózsaszín hímzőfonal, virágok, levelek: textilből, filc betűk, 
kirakó darabok - kinder tojás, papírok ingyenesen letölthetők innen.

A kockákat folyékony ragasztóval állítottam össze. A termék hátoldalán részletes leírás található az összeállítás menetéről. Nem nehéz! Száradás után, fehér akrilfestékkel festettem. Majd elővettem a kincses dobozom ;), és amit találtam benne, abból összeállítottam egy készletet. Ez azért nagyon fontos, mert csak akkor lesz tökéletes az alkotásunk, ha minden összhangban van rajta!

A dekorációt először elrendeztem, nem ragasztottam még le, hogy könnyen tudjak módosítani, ha szükséges. Mikor jónak éreztem, felragasztottam. A képeket szépiában nyomtattam ki, 5 cm x 5 cm-es méretben, alájuk pedig egy ingyenesen letölthető, bordó-kék mintás digitális papírkészletből választottam.

 

 

Ha tovább szeretnéd fokozni a hatást, a kockákat elkészítheted úgy is, hogy nyithatóak legyenek. Ezt Hana korábbi cikkében nézheted meg. Kicsit variálni kell az összeállításnál, mert a legnagyobbat nem ragasztjuk hozzá a többihez, hanem egy szalaggal rögzítjük a belsejébe. Ne feledd dekorálni a doboz belsejét is! ;)

Ha gyorsan szeretnél "wow" hatást elérni, a fotókocka a legjobb választás! Yabos tapasztalat szerint, minden laikus elájul tőle! ;)

Jó alkotást!

Erika

Csak Te és én - táblafestékes filofax album a férjemnek

Ahogy Borka írta, a scrap.hu táborban az egyik workshop a táblafesték használatáról szólt. Nekem rögtön beugrott, hogy milyen jól nézne ki, ha egy egész album lenne feketére festve és szombat este le is kentem egy filofax albumot. 

A következő hétvégén jutott csak arra időm, hogy újból foglalkozzak vele, és némi hezitálás után arra jutottam, hogy a férjemnek készítek egy albumot belőle, a kettesben töltött idő - jobbára percek - megörökítésére. 

Az album fekete-fehér maradt. Elég nehezemre esett más színt nem vinni bele, de megálltam. :)

A táblafestéktől a szürke lemez kartonból készült album kapott egy plusz tartást, merevséget, így teljesen jól lehetett használni.

Az elő- és hátlapon semmi mást nem használtam, csak zselés tollat és fehér pasztell ceruzát. ez utóbbival a cím alatti részre firkáltam, majd konyhai törlővel elmaszatoltam egy kicsit.

Az albumon nagyon halványan végigfut egy sk. pecséttel nyomdázott nyíl (chevron). Ez a minta, valamint a szintén pecsételt papírból kivágott nyilak és a Tim Holz sablonnal rajzolt keretek minden oldalpáron megjelennek. A fotókat is fekete-fehérben hívattam elő, egyforma méretben. Mindegyik kapott egy fehér alátétet, sarkukat lekerekítettem. Ezekkel az apróságokkal lehet egy albumot egységessé tenni - nekem ez nem mindig szokott sikerülni, most büszke vagyok magamra, hogy nem tértem el az eredeti koncepciómtól. :)

Minden oldalpárra igyekeztem a témához passzoló kis rajzot is tenni és természetesen odaírtam azt is, hogy mikor és hol készült az adott fénykép.  

Igyekeztem kihasználni a táblás-maszatos, talán kicsit grunge-os hatást, de mellette belevinni egy nagyon kicsi romantikus elemet is, hiszen ez egyfajta szerelmi vallomás is. :)

Az utolsó oldalpárra írtam azokat a gondolatokat, amik gyakorlatilag az album elkészülését kiváltották. Ezeket a sokszor nagyon is személyes mondatokat igenis érdemes leírni, hiszen ezek a scrapbook alappillérei, ezek nélkül a kommentárok nélkül "csak" fényképalbumot készítünk. És persze nagyon jó érzés elolvasni már pár év távlatából is az akkori önmagunk gondolatait. :) 

Azt gondolhatjátok, hogy a rajzok elkészítéséhez nagyon sok idő, esetleg nagy kézügyesség kell. El kell, hogy mondjam, egyik sem. A hátoldalon látható szív "összefirkálása" konkrétan 20 perc volt. A kézügyesség meg relatív. Én pl. Tina Rajzmeditáció felnőtteknek tanfolyamán voltam, ahol egy csomó klassz ötletet és rengeteg biztatást kaptam, szóval már merek rajzolni . :)

Táblafestésre fel! Jó alkotást:

Jovi

Anna-Maria Wolniak Workshop album

Írta és készítette: Bíró Timi

Az úgy történt, hogy tavasszal a Scrapbook.hu mixed-mediastílusú workshopot szervezett, Anna-Maria Wolniak világhírű lengyel scrapper vezetésével.  Már maga a tanfolyamra való jelentkezésem és eljutásom is igen kalandos volt, de végül is sikerült részt vennem ezen az eseményen.

Fantasztikus nap volt,  így a tanfolyam után tele élményekkel úgy gondoltam, hogy jó scrapbookos révén méltó körítést adott ennek az emléknek. Az albumhoz a Yabo tégla albumot választottam, amely albumlapok széleit gessoval fehérre festettem. Majd méretre vágtam az Anna-Maria által tervezett Why not? 30X30 cm-es scrapbook papírokat és az albumlapokra rögzítettem. Az album címe Anna-Maria nevének rövidítéséből adódott.

Az első oldalon magát az indulás emlékeit örökítettem meg, egy felhajtható leporello oldallal. Ugyanis épp a workshop előtti pénteken volt az a hatalmas március 15-i havazás, amikor minden közlekedési eszköz megbénult. Akkor még magam sem tudtam, hogy meg tudom-e oldani a Budapestre való utazást. De aztán gyors szervezés és telefonhívások után elindultam 1 nappal hamarabb. Elmentettem a sajtó képeit is, mert ezekről mindig eszembe fog jutni, mi történt aznap.

Hála Istennek szerencsésen megérkeztem az egyik scrappertársunkhoz Mesiékhez (Szívtől-szívig), akik nagyon finom forró teával vártak rám és aznap élvezhettem a vendég szeretetüket! Itt is köszönöm nekik!

  

A következő lépésként félbevágtam egy papírtasakot és abban helyeztem el a jegyeket, kártyákat és apró fényképeket..

Az albumban helyet kapott az Anna-Maria által dedikált pici szórólap is.

Az oldalakat néhol gessoval alapoztam, amelyre szilikonbélyegzővel pecsételtem, ezüst/arany színű cérnával és strasszkövekkel díszítettem.

Az alkotás közben készült fényképek:

A nap végén pedig mindenki készíthetett közös képeket Anna-Mariaval. Nagyon vidám és  szimpatikus csajszi. Aranyosan nevet és közvetlen.

Az biztos, hogy ezek a találkozások és ismerkedések örök emlékként maradnak meg számomra.

Az album jellegzetessége, hogy a workshopon készült oldalaim kicsi fényképeit is elhelyeztem az egyik oldalon, ezzel szemléltetve a workshop eredményét.

Illetve egy kis tasakban azokat az oldalakat, amelyeket Anna-Maria elhozott a résztvevőknek megmutatni, így élőben csodálhattam meg minden apró részletét, 

Végül pedig a hazautazás emlékei. A pályaudvaron, a vonaton és nagyon fáradtan.

  

Összességében egy hatalmas élménnyel lettem gazdagabb, sok-sok scrappert ismertem meg végre személyesen is. Örülök, hogy részt vettem ezen a workshopon és egy ilyen kedves és híres scrapbookostól tanulhattam.

És a végére egy videó, hogy egy picit felelevenedjenek az emlékek:

                                                                                                                      Jó alkotást!

                                                                                                                                 Timi

6. scrap.hu tábor - élménybeszámoló 2.

Kicsit késve, de tartozom még egy beszámolóval a scrap.hu táborról. Nagyon jó volt, tényleg jó lenne mindenről részletesen beszámolni.
Az utolsó workshopot Merika tartotta, ún. kollázs technikát mutatott be. Ennek lényege, hogy egy lealapozott rétegre sok-sok kiegészítőt ragasztunk, majd fehérre lefestjük. Ezután több-kevesebb festékkel beszínezzük. Dor a kevesebb festékre szavazott, íme a beszámolója.

"Ez az oldalam Merika workshop-ján készült a táborban. Eléggé eltértem a többiektől, míg ők kisebb vastag kartonra dolgoztak, én 30*30-as fehér kartont használtam. Ezt lealapoztam Gesso-val, hogy ne áztassa majd el annyira a ragasztó. Én nem a fényképre dolgoztam, első körben, hanem alá. Engem ebben a technikában ugyanis az fogott meg igazán, hogyan tudunk a különböző textúrákkal játszani. 

 

Az oldalamon legalul selyempapír van, arra került TeaBogitól kuncsorgott mosózsák darab, ezen van még hullámkartonból egy csík, és papír zsebkendő egy rétege alaposan gyűrve. Ezeket szép sorban ragasztgattam fel az oldalra, nem mindenhol lekenve. Ragasztásra scrapbookban rendhagyó módon dekupázs ragasztót használtam mindenre, ezt Merika javasolta, és valóban szuper! Elhelyeztem a képet, amit a közepén ragasztottam csak le 3D-s ragasztócsíkkal. Így még alá tudtam pakolni ezt-azt, pl. az ezer éve kerülgetett betűmatricáim. 

 

Én most jutottam el ahhoz a lépéshez, amit a többiek az elején tettek, fogtam a kacatos dobozkám és telepakoltam mindenféle kütyüvel az oldalam, ezeket is dekupázs ragasztóval rögzítettem. Száradás után, amikor már semmi nem hullott le az oldalról, lekentem az egészet fehér, matt akrilfestékkel .Ezt is hagytam megszáradni, és misttel adtam egy kis színt az oldalnak. 

Annyira megtetszett a technika, itthon már egy kicsi dobozkát is feldíszítettem így."

Próbáljátok ki, izgalmas kirándulás!

Jó alkotást!

Dor és Borka

Album az én ovisomról!

Írta és készítette: Bánné Szikszai Erika

Most egy ovis albumot hoztam nektek, melyet a középső fiamnak, Hunornak, készítettem. Az előző ovis albumom, melyet Botondnak alkottam, egy vonatos album volt, így most - rendbontó módon - egy másik alapot választottam, méghozzá a Yabo filofax albumát. Nagyon tetszik, mert nemcsak fülek találhatóak az egyes oldalakon, amit tartalomjegyzéknek is lehet használni, hanem a méretei is pont ideálisak kis és nagy képekhez egyaránt!

 A papírkészlet, amiből dolgoztam, maradék volt.  Nem is gondoltam, hogy elég lesz egy albumra! Hunor egy-két hete már nyaggatott, hogy legyen neki is ovis albuma, és mikor, már sokadjára mondta, átnéztem a papírjaim. Nagyon megörültem neki, mert nemcsak szép, gyerekmintás a Graphic 45 Once upon a Springtime papírkészlete, hanem még elégnek is tűnt hozzá. Így már nem volt kétséges, csakis ebből fogom elkészíteni neki!

 

Felhasznált anyagok: G45 Once upon a springtime klt, Prima Pixie Glen klt, rózsák, virágok: scrap-kreatúra, pippi.hu, Martha Stewart Lepkés lyukasztó, Viva gyöngytoll, scrapfellow betűk, saját tervezésű pecsét: scrap-kreatúra, Sünis és Szeretlek pecsét: scrap-kreatúra, TH tinták vintage photo és walnut stain

Az albumot 3 lépésben készítettem el:
1. Kiválasztottam a lapokat, majd kivágtam; az alapot és a lapokat körbe- és betintáztam, majd felragasztottam.
2. Megrajzoltam az elrendezéstervet, kiválasztottam a képeket.
3. Kinyomtattam a képeket, megtöltöttem az albumot.

 A tintázáshoz most is Tim Holtz tintátak használtam.

Borító:
A G45 készletben található ajtók/ablakok (kinek, hogy tetszik) közül választottam egyet, majd mögé ragasztottam Hunor fotóját. Ez került középre. Az ajtóra egy címkét is elhelyeztem, mely a lehulló darabokból jött ki. Emellett chipboard betűkkel, virágokkal, lepkével és egy címkével díszítettem.
A címe két ok miatt is lett BHCS: Ez Hunor nevének a rövidítése (Bán Hunor Csanád), másrészt, az apja szokta így nevezni, mikor valami miatt rá kell szólni - béhácsé!!! :D

Az albumkarikákra csipkét, szalagot tettem, valamint egy fém óralapot, réz színben. Nagyon jól illik az albumhoz!
Ami újdonságot most kipróbáltam, az Timi technikája volt. Házi gyöngydíszítést alkalmaztam úgy, hogy a kedvenc, nyomtatott mintámra rátettem egy fóliát, majd gyöngypöttyöket tettem a vonalak mentén. Száradás után, művészkéssel, kivágtam, de úgy, hogy a fóliát a továbbiakban sablonként tudjam használni! Nagyon tetszik, és biztos fogom még alkalmazni! Ti is próbáljátok ki!

1. oldal:
Kronológiai sorrendben haladtam. Ez egy szeptemberi életkép oldal, amiben látható, hogy a kicsivel és egymással foglalkoztunk. Itt még együtt voltunk.
A dekortapasszal és a csipkével ragasztott merőleges csíkok nem csak kiemelik a képeket, hanem díszítik is az oldalt, hiszen remekül kiemelkedik a zöld alapból! Került még az oldalra virág, lepke és egy címke. Erre az oldalra is került gyöngytoll díszítés, de az már saját kezűleg,  rögtönzött elképzelés szerint.

Betétlapok, zsebek:
Mivel utólag okos az ember lánya, mint pl. én is ;), így utólag rengeteg sztori jutott az eszembe. De mit tehetek, ha kész az album, és nincs rejtett zseb? Egyszerű! Készíts pótlapot! Vágj le egy széles papírcsíkot, hajtsd félbe, ragaszd le a széleit U alakban, hogy maradjon egy kis nyílás! Vagy tegyél bele kész borítékot, és tádááám meg is van oldva a probléma! :)
Ezeket a zsebeket Hunor jelével bélyegeztem. ezek minden oldalpárnál megtalálhatók. A legelsőre került egy üzenet is: Szeretlek. Azt hiszem, ez mindent elmond! :)

2. oldal:
Az oldalon rétegezést láthattok. Az alapra tettem egy körlapot, melyre papír- és dekortapasz csíkokat tettem, hogy kiemeljem a képet. A kép sarkait lekerekítettem, majd átellenes sarokban pillangós sarokelemmel díszítettem. Címet a jobb alsó sarokelemhez tettem. A dátumot is elrejtettem rajta: a bal alsó és a jobb felső sarokba írtam, mikortól jár oviba.

3. oldal:
Ezen az oldalon egy hagyományteremtő ünnepséget örökítettem meg. Szeptember végén juhászbemutatót tartott a gyerekeknek az apukám és a nagybátyám, természetesen korhű öltözékben. A gyerekek minden kiállított tárgyat megfoghattak, kipróbálhattak: fokos, gamós bot, kolomp gyűjtemény. A subákat és a kalapokat is felpróbálhatták.
Az oldal alján található kis képeket úgy tettem összetartozóvá, hogy alá egy dekortapasz csíkot tettem.

Népviseletben Botond óvónénije, Ildikó látható. Ő és sok óvónéni néptáncolnak.

4. oldal:
Az idén, a mohácsi busók, ellátogattak hozzánk, és jól elűzték a telet. Eljöttek az óvodába, az iskolába a gyerekekért, a szülőkért, és az érdeklődőkért, majd közösen körbejártuk a várost. A művelődési ház előtt további programok várták a gyerekeket: kiszebáb égetés, cseréptörés, hatalmas kereplő pörgetés. Ezután táncház várta az érdeklődőket. Az oldalamon csak néhány képet sikerült használni, mert mindenki annyira le volt foglalva a nézelődéssel, hogy alig-alig készült kép! Pedig még a fecbook-ot is áttúrtam érte! ;)
A mintás papír miatt a képeken és a csíkokra írt kommenten kívül csak lepkét és címet helyeztem el. A lepke itt szimbolikus értelmű: várjuk a tavaszt.

5-6. oldal:
Az egyik oldalon az évközbeni fontos pillanatok kerültek. Az oldalon szereplő mintás papír egy részét dekortapasszal takartam el. Erre került a cím, egy sk. gyöngysordíszítés, csipkeszalag, és kapcsos zárójelek. A másik oldalra Hunor legjobb barátja, Dominik került. A dekortapasz csíkok hátul, SF chipboard betűk és papírvirágok díszítik az oldalt. A virágok közepére gyöngytoll pöttyös tettem.

 

7.- 8. oldal:
A fiaim másik meghatározó élménye a szavalóverseny volt. Botond már második éve első helyezést ér el. Ezen felbuzdulva Hunor is jelentkezett. Mivel megtanulta ő is a bátyja versét, így eldönthette, szeretne-e jelentkezni vagy sem. Nem erőltettem! Ő különdíjas lett, hiszen a korcsoportjából egyedül ő vállalta a szereplést, bár nem mert kiállni a tömeg elé! De nem is ez a fontos, hanem az, hogy megtanulta, és ott volt! Ez mindennél többet ért!

Mivel elég díszes a papír, ezért egy világosabb színű papírral emeltem ki a képet, valamint szintén dekortapaszt alkalmaztam a zseb hátteréhez.
A fő fotó két átellenes sarkába dekortapasz darabokat tettem. A jobb alsóra került a virág a lepkével.

  

Az oldalpárjánál a háttér világos, így sötét papírral emeltem ki a képeket. Itt egységes kiemelést alkalmaztam. Utána még dekortapasszal körberagasztottam. Az alapra rózsaszín tapaszt tettem, díszítésnek csak egy lepke került fel, valamint egy másik tapasz darab az előző közepére téve. Kommentárként a választott verset, szerzőt, és a helyezéseket írtam saját kézzel.

9-10. oldal:
Itt szintén sötét alappal dolgoztam, ezért ezt világos kiegészítőkkel emeltem ki: gyöngytoll, csipke, chipboard natúr színben, valamint dekortapasz.
A jobb oldalon a kirándulásunkat örökítettem meg. A választott alapra egy egységesebb mintázatú papírt tettem, erre kerültek a képek. Mindezt szintén dekortapasszal emeltem ki, melyek metszéspontjába virágot helyeztem. A címet függőlegesen raktam ki chipboard betűkből. A kommentárt egy szalaggal emeltem ki. A kép mögé rejtett kommentár került.

 

11. oldal:
A kimaradt, de megemlítésre váró képek kaptak itt helyet. A 8. oldal elrendezésének a tükörképét használtam.

 Hunor amikor hazajött az oviból, és meglátta a sünis pecséteket, csak ennyit mondott:
"Anya, én most nagyon boldog vagyok!"

Köszönöm, hogy ma is erre jártál!

Jó alkotást!

Erika