Emlékül... Nekem - így telt az Anyák napja

Írta és készítette: Erika

Az elmúlt években csak feljegyzéseim voltak az anyák napi eseményekről, vagy 1-2 scrap oldalam volt, pedig egy egész albumnyi élményt össze lehet írni! Ezért arra gondoltam, albumban örökítem meg ezeket a feledhetetlen pillanatokat! Kicsit féltem, hogy mi mindent tudok majd írni arra a temérdek mennyiségű kommentkártyára, amit terveztem, de valljuk be, irtó gyorsan megtelik!

Alapnak a Yabo színes lapos téglaalbumát választottam. A belső lapokat kettesével összeragasztottam, és egy kis nyílást vágtam bele, így tökéletes zsebes album készült belőle!
A papírkészlet, amiből dolgoztam, egy ideje már itt lapult a szekrényem mélyén. Eddig nem mertem hozzányúlni, mert igazán egyik témámba se vágott bele....eddig! Most azonnal tudtam, hogy ez lesz az amiből dolgozom! Bo bunny: Time piece klt, amihez voltak itthon scrap kreatúrás fogaskerekek. Így már tudtam is, most megpróbálok egy kicsit steampunk-osan alkotni! Se virágot, se egyéb kiegészítőt nem használtam csak dekor tapaszt (óraszerkezet, homokóra, írógép stb van rajta), fogaskerekeket, és magát a papírkészletet, no meg a feliratokat, amiket Anditól kaptam.
Az éleket Tim Holtz walnut stain és vintage photo tintapárnákkal maszatoltam.

Az albumalap két lemezkartonját, jó alaposan körbekentem walnut stain-nel, hogy ne tűnjön ki az alap szürke éle, majd kívül-belül ráragasztottam a sötétbarna alapot. Ezzel már meg is volt a fedő- és hátlap mindkét oldala, amit csak fel kellett öltöztetni. A scrapbook papírból vágtam rájuk egy-egy darabot, és a díszes papírokhoz már csak pár kiegészítőt tettem.

 

A borítót és a hátlapot egységesre készítettem, mert ezáltal még egységesebb az album. A választott 15x15 cm-es lapot megfeleztem, tintáztam és felragasztottam. A borítót chipboardokkal díszítettem: felirat és fogaskerekek, melyeket előzőleg walnut stainnel kezeltem. A hátoldalra csak a nevem került, pecsét formájában.

   

A borító és hátlap belső oldalára egy-egy zsebet ragasztottam, amikbe kommentkártyákat helyeztem. Dekorációnak egy címke és egy dekortapasz darab került rá. A zsebek egyike, egy véletlen malőr miatt, fejjel lefele lett felragasztva. De nem is nagy baj, hiszen ettől csak még izgalmasabb, és látványosabb! Az ilyen történésektől lesz még különlegesebb maga az album! Ebben a zsebben lévő tag-ek egyikére csíkokra írt szöveget ragasztottam fel. Az album minden tag-jére dekortapaszt ragasztottam fülnek.

Az album oldalait 2-félére készítettem, mert a lapok 2 oldala egységet alkot. A fő oldalon vannak a képek, címkék, zsebek, kommentek, a hátoldalon tag-ek, plusz képek, amiket még bele szerettem volna tenni. Mindezeket egy-egy fogaskerék fogja az albumba.

 

Ay első oldalra a gyerekeimről készült közös fotót tettem, melyet fényképésszel készíttettem. A címe azért is Adore. Mivel ez is zsebes oldal, így két kép és egy kommentkártya van benne. A nagy belső zsebben pedig további kommentkártya van, amire még több emlék került feljegyzésre.

Innentől kezdődnek az Anyák napi ünnepségek, természetesen időrendi sorrendben! Először Hunornál ünnepeltünk.

 

Ez az oldal azért is kapta a Dream címkét, mert egy álom vált azzal valóra, hogy egy lovas tortát kaptak a gyerekek. A csoportban lévő gyerekek nem biztos, hogy otthon kapnak tortát a szülinapjukkor, pláne egy ilyet! Ez is motivált amikor felvetettem a szülőknek ezt az ötletet. Nagyon sokáig viszont tényleg úgy tűnt, hogy csak álom marad, hiszen nem volt rá keret! Aztán, ahogy közeledett az év vége, egyre jobban szaporodott a csoportpénzünk, és sikerült a gyerekeket meglepni!!! Mondanom se kell, 5-10 percig csak nézegették, sóhajtoztak, a szülők, rokonok némelyike pedig fotózta ezt a 4,5 kg-os tortacsodát! Az óvónéni nem látta még őket ennyire örülni! Ez egy olyan élményként marad meg bennem, amit, míg élek, nem felejtek el! Ezért is került bele az albumba.

A gyerekek többször sorban álltak a sütiért, ami hihetetlen módon nem fogyott el, pedig 25 gyerek és 3 testvér evett belőle! Az én Hunorom is csak 4x állt sorba... nem mintha előtte nem evett volna itthon! Sőt, még azt a darabot is megette a földről, ami leesett! A példáját Tomi is követte, aki mellette ült. Mivel elméláztam a jelentet, így Hunis már régen felült, mire kattintottam. Így pedig csak Tomiról készült kompromittáló fotó! :)

Itt kezdődik Botond ünnepsége. Az album szerkezete továbbra is a fentebb leírt. Zsebet készítettem két lap összeragasztásával, elejére még egy kis zseb kerül.
Apa nagyon jól elkapta a pillanatot, mikor puszit adtam neki, a rózsáért cserébe.

  

Így akart jönni a bátyja Anyák napi ünnepségére!

Mamakoszorúban :)

Az album végén történeteket írtam Botondék fergeteges, 20 perces(!) műsoráról, majd az azt követő ünnepi előadásról.

Ide muszáj volt feliratot tenni, mert kicsi volt a fogaskerék.

Az óvónénik rettenetesen megríkattak minket! Úgy potyogott a könnyünk, mint a záporeső. Egy történetet meséltek el, mely egy megszületendő kisgyerek és Isten között zajlott le párbeszéd formájában. A kisgyerek fél, mert el kell válnia Istentől, nem lesz, aki vigyázzon rá, szeresse, óvja, de az Isten megvigasztalja, és elárulja neki, hogy egy Angyal lesz mellette, aki vigyázni, óvni, szeretni fogja, aki nem más, mint az Anya.

Kívánom, hogy hasonlóan szép élményekben legyen részetek, amit magatokkal tudtok vinni örökre egy ilyen albummal.

Jó alkotást!

Erika