Krisztina egy "öröknaptárat" készített belőle, hogy a család tagjai könnyebben tudják elosztani, hogy ki mikor utazik a nyaralóba. Hihetetlenül ötletes, vidám és praktikus naptár készült belőle.
"Családunknak emberemlékezet óta birtokában áll egy csodálatos meseház, nyaraló a Duna parton.
Gyerekkorunkban szinte minden hétvégét és sok-sok nyarat töltöttünk ott.
Az utóbbi időben azonban, mióta a hugom is bőven nagykorú lett, egyre több vita forrásává vált a meseház.
"Családunknak emberemlékezet óta birtokában áll egy csodálatos meseház, nyaraló a Duna parton.
Gyerekkorunkban szinte minden hétvégét és sok-sok nyarat töltöttünk ott.
Az utóbbi időben azonban, mióta a hugom is bőven nagykorú lett, egyre több vita forrásává vált a meseház.
Főleg azon ment a huza-vona, hogy ki mikor menjen le, és kik lehetnek még ott. Mert ha a hugom lement a barátaival és a párjával, oda mi még befértünk Mannával, de mondjuk a szüleink már nem annyira díjazták a partyt... Szóval lassan minden hétvége, különösen a háromnapos hosszúak előtt ment a szájhuzogatás, hogy ki is szólt előbb, hogy menne...
Miután a szép szó nem használt, eszembe jutott, a fiókomban lapuló fekete naptáralbum alap. Ehhez jött a Lidl-ben potom pénzért beszerzett post-it garnitúra, egy-két zselés filc, régi matricakészlet, és dekortapaszok. A naptár lényege, hogy örök-naptár és a post-it-ekkel mindenki bejelölheti, hogy mikor szeretne a nyaralóban lenni.
Bár tudom a spanyol viaszt ne találtam fel, de klassz kis családi békítőt alkottam, most mindenki örül, és igyekszik leszedegetni a másik által felragasztott post-iteket... :)"
De ne rohanjunk ennyire előre: elmesélem, hogyan készültem erre a feladatra.
Amikor albumot szeretnék készíteni, nagyjából kitalálom, hogyan fog kinézni, mik lesznek az alapszínek, kb. mennyi képe lesz benne. Mivel tudtam, hogy ebbe az albumba rengeteg kép kerül majd, ki kellett találnom valami koncepciót arra, hogyan mutat majd jól a sok fotó. A Yabo naptárak A5-os méretűek, 6 db kis füllel "megtoldva". Ez elsőre nem tűnhet jó választásnak, lévén a hét nem hat napos, de én nagyon akartam ebbe az albumba dolgozni. :D
Szóval, sok kép és sok szöveg, aránylag kis felületen: blokkos lerendezés, pici fényképekkel. Ezen kívül A5-ös kraft és fekete kartonokat használtam pótlapoknak.
Szóval, sok kép és sok szöveg, aránylag kis felületen: blokkos lerendezés, pici fényképekkel. Ezen kívül A5-ös kraft és fekete kartonokat használtam pótlapoknak.
Fogtam egy A4-es papírt, felrajzoltam rá 5 különböző méretű négyszöget, amiket elkezdtem variálni. 3x6cm-es, 3x9 cm-es keskenyebb csíkok, 6x6 cm-es négyzet és 6x9 ill. 6x12 cm-es téglalapokat "matekoztam" ki. Ezeket alátétnek használtam és kraft, ekrü valamint fekete kartonokból vágtam ki, majd elkezdtem szépen összerendezgetni egy-egy oldalon.
Az album naplószerű, ezért elég sok szöveg is került bele. Ezeket leírtam, majd 6 cm széles és 6 vagy 8 cm hosszú blokkokra osztottam és kraft kartonra kinyomtattam. néha nem sikerült elég pontosan, ezeket sem dobtam ki: ráragasztottam egy másik kartonra, így került az albumba.
Rögtön az első lapon ott virít az album egyetlen hiányossága: a családi fotó. Szégyellem, de egyszerűen, amikor együtt vagyunk mindannyian, nem jut eszembe az, hogy egy közös képet készítsek.
A jobb oldalon egy fehér papírvirág látható, amit zöld tintával és egy Rayheres pecséttel pecsételtem le, hogy az oldal színeihez passzoljon.
Ahogy írtam, a folyamatos fotózásba is bele kell jönni: hétfőn és kedden alig fényképeztem. Azért a lényeges dolgokat sikerült megörökítenem. Rengeteg kaparós matricám volt, ezeket szerettem volna ebben az albumban elhasználni. A festésről a téli tanfolyamon olvashattok, a pecsételést egy LEGO alaplappal készítettem: jó vastagon bekentem kék akrilfestékkel és rányomtam a kartonra. Kedvencem a kis filc halacska, amit Anditól kaptam kb. 2 éve.
Voltak érdekes, nem megszokott dolgok is a héten: egy egész oldalt szenteltem neki, hosszan írtam róla és nem felejtettem el fényképezni sem! Kézirajz firka (dudli, doodle) és pecsételt maszkolószalag került mellé dísznek. A másik oldalon lévő maszkolószalagra cikkcakk mintát rajzoltam.
Az ilyen mintákat még a kevésbé ügyes kezűek is meg tudják rajzolni. Gondoljatok csak arra, amikor órán/értekezleten/telefonálás közben rajzolgattok. Próbáljátok ki ugyanezt nem unalmatokban, gyakorlópapírra, aztán mehet élesben. Nem baj, ha nem tökéletes, ez a szép benne!
Az előző oldalakon is használtam már kitűzőket. Igen, ezek teljesen mezei kitűzők, amiknek a hátoldalára 3D-s ragasztót tettem, így eldugva a tűt. Ezen az oldalpáron műanyag hálót használtam díszítésnek. Ezzel a hálóval előszeretettel maszkolok is, erről ITT írtam. (A linken a téli tanfolyam festős cikkét találjátok. A cikk alján a tanfolyam összes darabjának linkje megtalálható, használjátok.)
Pénteken volt az "óráról órára" napom. Sokszor inkább percről percre készültek fotók. A nap történéseit itt nem szedtem darabokra, egy oldalra nyomtattam ki, majd megpróbáltam a kilenc oldalnyi fényképet besűríteni.
Ezeken az oldalakon végre elhasználtam egy csomó kaparós matricát. Ahhoz, hogy a rengeteg fényképet el tudjam helyezni, trükköznöm kellett. Az első oldalpárnál készítettem egy kihajtós részt. A jobb oldali oldal külső szélére is készítettem két lyukat, harmadik lap külső széléből 1,5 cm-t levágtam és a két lapot selyemszalaggal összefogtam. Azért, hogy ne lifegjen az így betoldott lap, egy irodai csipesszel összefogtam az oldalakat.
Az elfelezett oldal is egyszerű praktikumból került bele az albumba: ahhoz kevés volt a kép, hogy két teljes oldalt pakoljak teli velük. Itt is kaparós matricák színesítik a fekete alapot.
Kíváncsi vagyok, milyen érzés lesz 1, 2, vagy 10 év múlva átlapozni ennek a hétnek a történetét. Ha nem írtam volna le és nem fényképeztem volna le olyan, most jelentéktelennek tűnő eseményt, mint pl. a pók-darázs meccs, egész biztosan a feledés homályába merült volna pár hónap alatt.
Az utolsó oldalakon kicsit hagytam a kezemet garázdálkodni. A várat kb. 10 alkalommal rajzoltam meg próbapapírra, de teljesen más fazonok voltak, mint amit végül az albumba készítettem. Rájöttem, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgot és egyszer csak jött az ihlet. :)
Azt hiszem, ez lenne az albumkészítés fő üzenete: megörökíteni a pillanatot, hozzáadni a képhez az akkori érzéseket szóban és esetleg pár kiegészítővel megerősíteni e kettőnek az együttesét.
Rögtön az első lapon ott virít az album egyetlen hiányossága: a családi fotó. Szégyellem, de egyszerűen, amikor együtt vagyunk mindannyian, nem jut eszembe az, hogy egy közös képet készítsek.
A jobb oldalon egy fehér papírvirág látható, amit zöld tintával és egy Rayheres pecséttel pecsételtem le, hogy az oldal színeihez passzoljon.
Ahogy írtam, a folyamatos fotózásba is bele kell jönni: hétfőn és kedden alig fényképeztem. Azért a lényeges dolgokat sikerült megörökítenem. Rengeteg kaparós matricám volt, ezeket szerettem volna ebben az albumban elhasználni. A festésről a téli tanfolyamon olvashattok, a pecsételést egy LEGO alaplappal készítettem: jó vastagon bekentem kék akrilfestékkel és rányomtam a kartonra. Kedvencem a kis filc halacska, amit Anditól kaptam kb. 2 éve.
Szerdára sikerült két oldalpárnyi fényképet készítenem: a konszolidált fekete-kraft kombót igyekeztem minél színesebbé tenni: az egyik ekrü kartont olyan színű akrilfestékekkel csíkoztam be, amilyeneket a fiúk használtak a dobozaik festésénél. A másik oldalon egy "ki ne dobd!!!" bőr címkét használtam, a bolyhos felével felfelé: majdnem olyan, mint egy játékmackó bundája. :)
Voltak érdekes, nem megszokott dolgok is a héten: egy egész oldalt szenteltem neki, hosszan írtam róla és nem felejtettem el fényképezni sem! Kézirajz firka (dudli, doodle) és pecsételt maszkolószalag került mellé dísznek. A másik oldalon lévő maszkolószalagra cikkcakk mintát rajzoltam.
Az ilyen mintákat még a kevésbé ügyes kezűek is meg tudják rajzolni. Gondoljatok csak arra, amikor órán/értekezleten/telefonálás közben rajzolgattok. Próbáljátok ki ugyanezt nem unalmatokban, gyakorlópapírra, aztán mehet élesben. Nem baj, ha nem tökéletes, ez a szép benne!
Pénteken volt az "óráról órára" napom. Sokszor inkább percről percre készültek fotók. A nap történéseit itt nem szedtem darabokra, egy oldalra nyomtattam ki, majd megpróbáltam a kilenc oldalnyi fényképet besűríteni.
Ezeken az oldalakon végre elhasználtam egy csomó kaparós matricát. Ahhoz, hogy a rengeteg fényképet el tudjam helyezni, trükköznöm kellett. Az első oldalpárnál készítettem egy kihajtós részt. A jobb oldali oldal külső szélére is készítettem két lyukat, harmadik lap külső széléből 1,5 cm-t levágtam és a két lapot selyemszalaggal összefogtam. Azért, hogy ne lifegjen az így betoldott lap, egy irodai csipesszel összefogtam az oldalakat.
Bár a többi napnál használtam valamiféle alapszínt, itt csak a széleket "varrtam" körbe tűfilccel. Annyira színes és változatos témájú képek kerültek egymás mellé, hogy nem akartam semmivel megtörni a kaotikus egységet. :)
A fényképeken semmiféle utómunka nincs, a péntekiekre is csak az időpont került rá. Ezt a PhotoShop vagy a Gimp nevű programmal viszonylag egyszerűen megoldhatjuk, még akkor is, ha most használjuk először.
Az elfelezett oldal is egyszerű praktikumból került bele az albumba: ahhoz kevés volt a kép, hogy két teljes oldalt pakoljak teli velük. Itt is kaparós matricák színesítik a fekete alapot.
A szombati napot is "féloldalasan" csináltam a fent leírtak miatt, de nekem nagyon tetszik a végeredmény: kicsit szellősebb lett tőle az album. Miután elkészültem az albummal, akkor láttam, milyen sok kommentár került erre a napra. Már egész jól belejöttem a naplóírásba is. :)
Az utolsó oldalakon kicsit hagytam a kezemet garázdálkodni. A várat kb. 10 alkalommal rajzoltam meg próbapapírra, de teljesen más fazonok voltak, mint amit végül az albumba készítettem. Rájöttem, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgot és egyszer csak jött az ihlet. :)
Remélem, nem volt túl hosszadalmas az írásom, de ezt most nem tudtam volna rövidebben leírni.
Figyeljétek a kihívás blogot is, nemsokára jövünk egy újabb feladattal!
Jó alkotást:
Jovi
Klassz mindkét ötlet. Az én személyes kedvencem Jovi albuma. Szuper a sok kézirajz firka, az egész album koncepciója tök jó, és azok a fotók....! Nagyon tetszik.
VálaszTörlésA naptár albumként való használata nagyon bejön!! Azt hiszem be is szerzek tartaléknak egy két alapot!
VálaszTörlésAnnyira tetszik a naplónak ilyen stílusú elkészítése ! És tényleg szuperül bemutatja azt is, hogy egy naptár alapot nemcsak naptárként lehet használni ! Köszi az ötletet !
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Egy élmény volt készíteni, örülök, hogy nem csak nekem tetszik :D
VálaszTörlés