2012. július 29., vasárnap

Változás a kihívás blogon

A helyzet az, hogy kifogyott a lendület a Yabo Kihívás Blog szekeréből. Szeretjük, büszkék vagyunk rá, de most már nem futunk vele. Inkább beállítjuk a kertbe, mutogatjuk az ismerősöknek, vigyázunk rá, néha megsimogatjuk.
Mindezzel azt szeretném mondani, hogy a Fekete Kihívás után rendszeresen érkező kihívásokat egyelőre nem indítunk. Cikkekhez, tanfolyamokhoz bizonyára fogunk hozni játékot is, de most csak ennyi.
Nehéz lenne összeszámolni, hány alkotást küldtetek be nekünk. (Igazából nem lenne nehéz, de minthogy nem futunk a szekérrel, a küllőit se számlálgatjuk ;) ) 25 kihívást raktunk ki, 2,5 év alatt. Néha könnyebben, néha nehezebben ment, de ment. Rendszeresen jöttetek, és ez nagyon jó érzés! Köszönjük mindenkinek. Legjobban azoknak, akik szinte minden kihívásra jöttek, de azoknak is, akiket csak pár alkalommal tudtunk elcsábítani. Tartozom egy vallomással is, a 2,5 év alatt nem tudtam rájönni, min múlik, hogy hányan küldtök be alkotást! De akkor ez maradjon titok továbbra is!
További köszönet illeti a Yabo Lányokat. Veka indította és vitte sokáig, aztán én voltam a Főni, végül Jovi húzta tovább. Az inspirációs munkákban pedig segítettek a Kihívás blog CT tagjai (Ágika, Hana, Réka, Rózsa, Nóri, Janka, Franci).

Mikor eldöntöttem, hogy akkor most zárom le a rendszeres kihívás időszakát, beugrott, hogy éppen a fekete szín a feladat. A gyász színe. 
De mi nem gyászolunk, ezért sem búcsú a címe ennek a bejegyzésnek. A fekete mellett a feladat lényege pont az volt, hogy vidámak legyünk. A "szép volt, jó volt, köszönöm, ennyi" igaz ránk is!

Ha van kedvetek még egy utolsót velünk játszani, gyertek, mert a nagy meghatottságban kitoltam a beküldési határidőt!(Elnézést, ha valaki esetleg az eredeti határidő betartása miatt éjszakázott!)
Az új határidő augusztus 20., a kihívást itt nézhetitek meg:http://yabochallenge.blogspot.hu/2012/06/vidam-fekete-kihivas.html
Akik blog követőt csak a Kihívás blogra kértek, javaslom, iratkozzanak fel ide is, mert itt most már több a friss info.

2012. július 26., csütörtök

Balaton album - az emlékek méltó megőrzése

Ezt az albumot Réka még tavaly készítette, de mire meg tudtam volna mutatni Nektek, már annyira benne jártunk az őszben, hogy nem volt szívem a ragyogó nyári képeket bemutatni! Mostanában sem igazán nyári az időjárás, de most még van rá esélyünk, hogy megjavul! ;)


Az album alapja 8 lapos Yabo tégla album, azonban Réka elforgatta, új helyre ütött lyukakat, így készült az álló album. A karikákat pedig szépséges spárgával helyettesítette. Ezzel egyrészt erősítette az album kraft stílusát, másrészt nem kellett a karika méretéhez igazítani az album vastagságát. Fontos figyelni ilyenkor, hogy a madzag ne legyen túl feszes, lapozható maradjon az album. További lehetőség, hogy a külső lapok lyukait csőszegeccsel erősítette meg Réka. Ezek vannak leginkább kitéve a feszítésnek, ezért a madzag hamarabb kikezdi a lyukakat, amit a csőszegeccsel megakadályozhatunk.

Nagyon szeretem, amikor egy albumban nem csupán a fényképek, hanem a valódi emlékek is helyet kapnak, azokból készülnek a díszítő elemek. Belépőjegyek, utazási papírok, térkép, sőt akár egy jégkrémpálcika is helyet kaphat az albumban. Ettől lesz saját az album!
A lapokat először ki kell lyukasztani, majd bevonni kraft kartonnal. A lemezkartont elsősorban kalapácsos lyukasztóval érdemes lyukasztani, ennek hiányában irodai vagy kalauzlyukasztóval is elkészíthetitek, ez esetben is figyeljetek, hogy 1 cm távolságra legyenek a lyukak a lap szélétől. Valamint ne felejtsétek a bevont lapot újra lyukasztani, mielőtt a másik oldalát is bevonjátok!

 

A fotók és tárgyak mellett minden oldalon kapjon helyet a kommentár. Mi történt, mire gondoltatok, milyen vicces vagy éppen tanulságos eset történt Veletek. És persze mindenképpen jelenjen meg a pontos dátum és helyszín is. A "melyik nap is volt ez?" kérdésre a nyaralás után még pár hónapig tudunk válaszolni, utána összefolynak az emlékek. És ne feledjük, milyen jó lesz gyerekeinknek megmutatni 20 év múlva: én ezt csináltam július 20-án, amikor annyi idős voltam, mint Te!
Ezeket a részleteket lehet írni kézzel, vagy betű bélyegzővel, nyomtathatjuk színes kartonra, kiírhatjuk dymo-val, bármelyiket választjuk a cél ugyanaz: dokumentálni a fényképeket.

 

A legjobb fotókat előhívathatjuk nagyobb méretben is, nem muszáj a keskeny album méretéhez igazodni. Azokat a képeket, amik középen jól elvághatóak, anélkül, hogy valaki arcába vagy más fontos részbe vágnánk, bátran tehetjük kétoldalassá. Az elhelyezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a lukak és az albumkötöző madzag se essen rossz helyre.


Íme a kedvenc oldalpárom! Egy kétoldalas fotó, egy jégkrémpálcika, pár sor és egy darab keskeny filmszalag. Semmi különös, mégis áthozza a tökéletes pillanat érzését!

 

A prospektusok és helyi térképek kínálják magukat. Érdemes díszítőpapírként felhasználni: a borító és pár belső zseb is így készült. Sőt, a térképen meg lehet jelölni, milyen helyeket látogattatok meg a nyaralás során.
A belső zseb úgy készül, hogy méretre vágott papírdarabot nem körben, hanem csak két oldalán ragasztjuk le kétoldalas ragasztószalaggal. A keletkező résbe további emlékeket, sűrűn teleírt komment kártyákat rejthetünk.

 

Így állt össze ez a dundi album. Tele élményekkel, apró részletekkel, amik segítenek megőrizni a kedves napok emlékét.
Kívánom, hogy mindenkinek ilyen tartalmas nyaralása és albuma legyen!

Szép nyarat és jó alkotást kívánok!
Borka

2012. július 20., péntek

Scraptábori élmények

Az elmúlt hétvégén scrapbook táborban voltunk Jovival. A tábort a scrap.hu Szerkesztői és tagjai szervezték, a Sziget-panzióba mentünk Tarjánba. A panzió is szuper, mindenkinek ajánlom, aki csendes, vidéki szállást keres csodaszép környezetben!
De most a táborról szeretnék mesélni.
Képzeljetek el 35 felnőttet, akik napi 16 (!) órán keresztül vagdos, tépked, tintázik, rajzolgat, és csak enni áll fel. Két hosszú asztalsoron fél méter magasságban alkotós cuccok. És teljesen természetes az a kérdés, hogy ki hozott kalapácsot, keksz lyukasztót, van-e valakinek bordó szalagja, és mit tegyek még ebbe a sarokba... :)

A legelső oldal, amit meg tudok mutatni, még nem a táborban készült. Egy játékra készítettem itthon. Aki jelentkezett a játékra, elküldte egy képét Adriennek, az egyik Szerkesztőnek, aki kisorsolta, hogy ki-kinek készítsen oldalt. Én pont Adriennt kaptam!
Öt képet küldött, és azt kérte, az legyen a címe, hogy Kanapé. Először blokkos elrendezést szerettem volna készíteni, de úgy motoszkált a fejemben a cím. Olyan, mintha egy francia művészfilm címe lenne. Innen jött az ötlet, hogy egy filmplakát stílusú oldalt készítsek. A filmszalag már csak bónusz.
A kanapét először megrajzoltam egy firka papíron, hogy az arányok biztosan jók legyenek, utána átmásoltam a hófehér prégelt felszínű háttérlapra, azután sárga és kék akvarell ceruzával kiszíneztem, majd nedves ecsettel összemostam a színeket. Adrienn azt mondta, sikerült eltalálnom, tényleg ilyen a kanapéjuk. (Csak a szín nem stimmel, nem elég szürke.)
A filmszalagot Photoshopban szerkesztettem meg.



A következő két oldal már a táborban készült. Adrienn hozta az elrendezési tervet. Még otthon eldöntöttem, hogy ha nem bonyolult, akkor egyből két képet készítek, oldalpárt a gyerekekről.
A jobb oldali kép az eredeti vázlat alapján készült, a bal oldalit pedig tükröztem, így kerülnek majd egymás mellé az albumba.
A vázlat különlegessége a döntött szerkezet. Eredetileg a keretes fotó is ennyire meg lenne döntve, de én nem voltam elég bátor hozzá!
Az apró kiegészítők halmozása sem az én stílusom, akár kétszer ennyi is elfért volna. Majd igyekszem még bátorodni ebben is!
 

A tábor további részében egy albumot készítettünk, saját kezűleg vágtuk ki kétoldalas scrapbook papírokból a lapokat. Sajnos, nem készültem el vele, mert majdnem 60 képet szeretnék beletuszkolni... ;)
Ha elkészülök vele, természetesen megmutatom itt is. Addig is elolvashatjátok Anett cikkét a scrap.hu-n.


Jó alkotást!
Borka

2012. július 5., csütörtök

Fénykép nélkül - a sokoldalú minialbum

Kreatív csapattagunk, Timi egy szokatlan, ám nagyon egyedi albumot készített.


"Ez nem is egy album, hanem inkább jegyzet gyűjtemény.
Az albumhoz a színes lapos téglaalbum sárga lapjait használtam. Fehér akrilfestéket vittem fel a lapok közepére egy régi bank kártyával."
Akrilfesték használatánál a kartonok könnyen hullámosodnak. Használjunk kevés, de viszonylag sűrű festéket: ez jobban fed, mint a hígított és kevésbé hullámosítja a kartont. Az egyszínű kartonok festéséről a téli tanfolyam 1. heti cikkében olvashattok bővebben.



"Miután az akrilfesték teljesen megszáradt,  akvarell ceruzákkal színeztem a papírok szélét. Ezeket nedves törlőkendővel maszatoltam bele a papríba és ettől lett az egésznek ilyen maszatos kinézete."


"A citrus címkéket úgy ragasztottam a papírok szélére, hogy félbehajtottam és így mindkét oldalra egy-egy fél címke jutott. Aztán fekete tűfilccel mintát rajzoltam az oldalak szélére: vonalakat, virágokat. Nem vagyok egy nagy rajzművész, de ilyen egyszerű virágokat én is tudok rajzolni."


"Végül  vastagabb filccel felírtam a családi szólást a lapokra és tűfilccel pedig a magyarázatot. Sokszor nem szeretjük a saját kézírásunkat, pedig az teszi csak igazán személyessé a művet."
A kézi rajzolást mindenkinek szívből ajánlom. Kezdjük egyszerű mintákkal, próbapapírra. Ha valamelyik mintával elégedettek vagyunk, vegyünk egy nagy levegőt és rajzoljuk rá az alkotásunkra. további dekoratív ötleteket a Top 10 technika fülön olvashattok.


Ugye, milyen egyszerű és nagyszerű? 
És, hogy mi minden készülhet belőle? Hirtelen ennyi jutott eszembe:
- "Kedvenc" album évfordulóra, felelevenítve benne a kedvenc idézeteinket, helyeinket.
- "Gyerekszáj" album, gyermekünk vicces kifejezéseivel, mondásaival.
- Kívánságlista, "álomkönyv" (leírhatjuk benne, mire vágyunk, mit szeretnénk)
- "Kuponfüzet"
- Receptek listája

Ti milyen fotó nélküli albumot készítenétek?
Kíváncsian várom az ötleteiteket!
Jó alkotást:

Jovi