Ahogy sokan, úgy Te is számtalan képet készítesz úton, útfélen, amik valamiért fontosak abban a pillanatban, ugye? Még pár napig emlékszel a szavakra is, amik a képhez kötődnek. Aztán elkezd kopni az emlék: hogy is volt, mit is mondott pontosan? Aztán megfakulnak ezek az élmények, és velük a jó érzés is elhalványul, csak egy kép marad.
Mennyivel jobb lenne még évekig örülni neki, igaz? 10-15 vagy akár 30 év múlva is nevetni azon, hogy mit mondott és hogy nézett ki a kisgyerek, amikor 2 évesen magára borította a kakaót! Vagy milyen volt az olasz tengerparton, amikor egyszerre volt a pillanat meghitt és baromi nevetséges is, mert egyikőtök se merte elmondani, hogy lefagy a lába a hideg homokban!
Mondhatnék még sok példát: tanárról, kollégáról, nagyszülőkről, testvérekről, ügyfelekről, és saját magunkról is. (Jaj, amikor húsz éves voltam, hogy gondolkodtam!) Élünk, érzünk, emlékezünk.
Élünk tovább, és ami elmúlt, az ottmarad. De van, ami segít az agyunknak és a szívünknek, hogy emlékezzen a szép pillanatokra: a scrapbook. Amikor kis albumokba beragasztjuk a képeket és még frissiben mellé írjuk az érzéseket, emlékeket, vagy azt a vicces esetet, ami akkor velünk történt. Így ha el is múlt, sokáig velünk marad a pillanat!
Ezért gyártjuk a Yabo albumokat és buzdítunk Titeket sok-sok minialbum elkészítésére, hogy a sok szép emlék sokáig veletek maradhasson!
Köszönjük !!!
VálaszTörlés